Lassan haladtam az egyetemi adminisztráció rejtelmeivel. Mostanra már van 3 különböző kártyám és egy piros tanulói könyvecském. Szóval gyűlnek a szükséges holmik. Mivel itt nincs egységes diákigazolvány, így az egyetem maga bocsát ki diákigazolványt, ami egy hasonló műanyag kártya, mint a magyar. Az egyetemen látogatok néhány angolul tartott órát, hogy bővítsem az itteni gazdasági és társadalomtudományi ismereteimet. Emellett a közelben beiratkoztam egy kínai nyelvtanfolyamra is. Sajnos az egyetemen sehogy sem tudtam megoldani, hogy bekerüljek egy kínai nyelvórára, mivel abból nagyon kevés van. De így legalább kiscsoportban tanulok, egyelőre ugyanazt a könyvet folytatva, amiből előtte otthon tanultam.

Peking nevezetességeinek bejárása sajnos még várat magára, de legkésőbb október elején az egy hetes nemzeti ünnep miatti szabadság alkalmával biztosan sort fogok rá keríteni. Néhány helyszínre reményeim szerint már ezelőtt is. Az elmúlt egy hétben még nagyon sok elintéznivalóm akadt az egyetemen, és ez megfosztott a szabadidőm nagyrészétől. Egyébként ma is az Őszközépi Holdünnep alkalmából nincs tanítás, hanem szabadnap van, ami miatt egyből egy hosszú hétvégével kezdődik az oktatási időszak. Szóval ma este itt nagy népi program lesz a Holdnézés egy holdsütemény társaságában.

Mostanra sikerült megismerkednem néhány kínai diákkal és városlakóval, és remélem az idő előrehaladtával minél többel sikerül megismerkednem. Igyekszem velük gyakorolni a kínai nyelvet, amit egyébként minden nap valamilyen szinten kénytelen is vagyok használni. Azért főleg olyan diákokat sikerült eddig megismerni, akik angolul is beszélnek, így ha valamit nem tudok kifejezni, még használhatom az angolt. Egyben ők is gyakorolják velem az angol nyelvet, szóval egy korrekt. Remélem pár hónap múlva már sokkal jobban fogok tudni kínaiul, és kevésbé szorulok majd rá az angol szintén majdnem napi használatára. Tegnap épp tollaslabdázni volt szerencsém pár kínai diáktársammal, de ígérték hogy esetleg egy teniszpályára is eljutunk a közelebbi jövőben.

A kínai ételeket is már kezdem megszokni, amik még a Magyarországon is ismeretes kínai ételektől is eltérnek. Otthon egyféle főtt gombóc (kínai nevén jiaozi) lelhető fel, nos ez itt egy ételcsoport neve, így gyakorlatilag minden alkalommal valamilyen más töltésű gombócot fogok ki, attól függően hogy a menzán épp mit volt kedvük csinálni, amikor arrafelé járok. A McDonalds-t is egyszer meglátogattam, majd megállapítottam hogy egy csirkés szendvics a várttal ellentétben könnyfakasztóan csipős. A kínai ételek nagyrésze nagyon csípős, a másik fele édes. Az édes kategóriába a brassóinak kinéző krumpli és húsétel is beletartozik, valamint az összes kenyér és zsemle. A zsemléket így kalács helyett érdemes itt fogyasztani. Az egyetlen itteni jégkrém amit megkóstoltam és amit a kínaiak nagyon szeretnek, szerintem ízében már a fagyasztott cukorsziruppal vetekszik. Szerencsére a főtt tésztás ételek és gombócok kategóriája elég széles, és eddig mentesnek bizonyult a túl csípős vagy édes ízektől. Ráadásul kb 150-200 Ft-ből lehet a Campuson belül megebédelni vagy megvacsorázni. Persze igény szerint az ételárak itt is lehetnek magasabbak.