A történelmi Peking a város szívében szintén érdekes látnivalókat tartogat, és bár a sikátorokat (hutong) nem sorolnám a nagy látványosságok közé, azért felkeresni ezeket a helyeket szintén érdemes, hiszen a klasszikus kínai építészetnek ezek talán jobban a részét képezik, mint a császári paloták. Betekintést engedve, hogyan éltek a kínaiak hajdanán. Általában riskával körutazást is lehet tenni a nevezetes hutongok között, átszáguldva az utcák között. Néhány utcát sikerült is ma megtekintenem, hiszen jelentősen be kellett sétálnom a hutongok alkotta klasszikus városrészbe, ahhoz hogy elérjem a keresett helyszínt: Gong herceg kastélyát. Ami a történelmi Peking egyik kiemelt látványosságának számít. Bejárni közel két óra, a diákbelépőm meg 600 Ft volt.
Az idő is elviselhető volt, bár a teljes felhős égbolt csökkentette a napfényt és néha pár perc erejéig szemerkélő esővel is akadt dolgom. Ám összességében kirándulásra alkalmas nap volt ez is. A hercegi kastély itt sem egyetlen nagy épületet jelent, a külső falak inkább csak kijelölik a kastély belső területét, amin belül még számtalan pavilon és nagyobb klasszikus kínai épület található. Az épületek ennyi helyszín meglátogatása után már kísértetiesen hasonlítottak más helyszíneken látott épületekhez, elsősorban a Konfucius Templom és a Birodalmi Történeti Templom mutat jelentős hasonlóságokat a Gong Hercegi Kastéllyal. Bár itt templom egyikben sincs. A kastély több kisebb rezidenciára oszlik, amik a helyszín dél felét töltök ki három sorban. A középső sorban találhatók a nagyobb rezidenciák. Az épületekben pedig különböző kiállítások fogadják a látogatót, például a hagyományos nemesi viseletekről vagy a kínai kalligráfiáról. Tehát több érdekes tárlat is megtekinthető az épületekben. De egyes nagyobb rezidenciák őrzik eredeti funkciójukat, mint például a hercegi trónus terme, vagy a könyvtár. Más épületekben meg boltok húzódnak meg, amely már szintén nem volt meglepetés.
A hercegi kastélyt középen kelet-nyugati irányban hatalmas fal választja ketté, amely azonban inkább újabb épületek egész sorát jelenti, amelyek mintegy falat alkotnak a korábbi lakosztályok alkotta déli oldal végénél. Ahol a kapun átlépve a kastély kertjébe jutunk. Épületek, kisebb és nagyobb pavilon azonban a kertövezetben is jelentős számban akadnak, és bár kevés a nyitva lévő épület, az ablakon belesve a hercegi rezidencia klasszikus bútorokkal felszerelt szobáira bukkanhatunk több helyen is. A kertben ráadásul jelentős mennyiségű zöld növényzet is helyet kapott, ami egyelőre még dacolva az időjárással kellemes kerti hangulatot teremtett ma is. Kis mesterséges kőhalmok is akadnak, amikre fel lehet kapaszkodni, és egy nagyobb mesterséges tavacska is akad itt a közepén egy pavilonnal. A tóban pár lúd és kacsa is lakik, további érdekességet jelentve. Sor egyedül egy kis barlang előtt alakult ki, ám belül a laikus számára csak a szerencse kínai írásjegyének kőbe vésett változatát pillanthatja meg, amit a kínaiak nagy áhítattal simítottak végig a kezükkel egymás után a jó szerencse reményében.
Hazafelé jövet aztán még beiktattam egy megállót a 4-es metró útvonalán, ami szerintem nagyon sok híres hely mellett halad el. Felkerestem az Állatkert szomszédságában található Öt Pagoda Templomot. Ami hasonlóan a Nagy Harang Templomhoz szintén kevésbé szolgál ma már vallási célokat, ellenben látványosságként a kínai kőfaragás múzeumaként szolgál. A hely közepén található az Öt Pagoda Temploma, a tetején az öt pagodával, az oldalán megannyi Buddha vésettel. A helyet azonban körbeveszik a szabadtéren kiállított kőtáblák, a kisebbektől az egészen óriási méretű táblákig. Ám akadnak itt változatos szobrok emberekről és állatokról is. Az északi végében pedig három kiállítási csarnokra osztva további vésetek és szobrok tekinthetők meg. A leletek így az őskortól napjainkig felölelik a kínai kőfaragás történelmét. A helyet fél óra alatt így is könnyen körbe lehet járni 300 Ft-ért.
