HTML

Northern Capital: Beijing

Nemzetközi ösztöndíjjal nyílt lehetőségem egy második, a tervek szerint egy éves tanulmányútra Pekingben (kínai jelentése az Északi Főváros). Kínai utam beszámolójának helyszínéül szánom ezt a felületet, hogy milyen tapasztalatok, élmények, gondolatok érhetik az odautazót. Képek: http://tillael.shutterfly.com/pictures

Friss topikok

  • GeoCracker: Mivel azt hiszem más módon nem tettem, ezúton gratulálok a vizsgához :-) Az eredménytől szinte füg... (2013.01.06. 19:04) Új Év, 2013
  • weekthor: Szia! Mi a Kínai Nemzetközi Rádió csapataként a budapesti Klasszik Rádió 92,1-en készítünk műsoro... (2012.12.03. 16:04) Vizsgafront
  • GeoCracker: Remélem sikerült mindent be is szerezni :-) (2012.10.03. 19:01) Áll az alku
  • kedvezményes diák: nagyon jó:) én is szenvedtem vele egy sort:) jo szerencsét:) (2011.11.18. 12:39) Egyetemi életképek
  • reklámszlogen: Atis! Tegyél fel néhány képet is:)! Tudod, egy kép többet mond ezer szónál! :) Mari (2011.09.08. 17:20) Campus Város

Címkék

Nagy tavaszvégi városfelfedezés III.

2013.05.09. 15:49 Tillaes

Vasárnaptól viszont Pekingre ismét elkezdett érdemben rátelepedni a szmogköd, de legalább az első héten végig nem volt igazán zavaró a szmoghelyzet. A kilencedik napon így Hunorral a Kínai Kisebbségek Kulturális Parkjába látogattunk el, ahol szerencsére viszonylag közeli épületek sorát néztük meg, illetve több kisebbségi előadáshoz is volt szerencsénk látogatásunk ideje alatt. Mivel a helyszín nem igényelt nagy látótávolságot, így a szmoghelyzet sem rombolta le teljesen a napi program látnivalóit. Egész délután sétáltunk a nagy kínai skanzen épületei között, megnézve a különböző tájegységekre jellemző házakat. Mivel kicsit későn indultunk, így teljesen már nem is jártuk be, az amúgy igen tartalmas helyszínt. Aztán pedig a mellette fekvő olimpiai térre is kinéztünk, de a hatalmas Madárfészek és Vízeskocka stadionok látképében már zavaró volt a szmog, így nem sokat időztünk a helyszínen.

Hétfőn aztán annyira rossz lett a légszennyezés mértéke, hogy inkább szünetnapot tartottunk. Az átható ködben sokat egyébként sem láttunk volna a pekingi látnivalókból. Bár délután közepére valamelyest kitisztult az idő, így utólag visszanézve pár órát lehet megérte volna mégis utazással tölteni még vacsora előtt.

A tizenegyedik utazás nap Hunor születésnapja is volt egyben. Korán keltünk, mert a külváros felé vettük az irányt. A Ming Császári dinasztia sírvölgyébe utaztunk el, hogy aztán körbejárjuk a lehetséges látógatható helyszíneket. Először a Szent Úton sétáltunk végig, a bevezető nagy vörös hármaskaputól végig a különböző állatok és emberek alkotta szoborpárosok mentén. Majd kivártunk egy buszt és a Ding Mauzóleumba mentünk el, amely a leglátogatottabb császársírhoz híven most is sok turista érdeklődésére tartott számot. Megnéztük a kiállítótereket is, meg természetesen a Földalatti Palotába is lesétáltunk, hogy betekintést nyerjünk az egykori császár végső nyughelyébe. Ebédelni a Zhao Mazóleum melletti faluban sikerült, találva egy helyi kocsmát. Majd ebéd után mentünk el a következő császári sírhoz is. Sajnos itt az oldalsó kiállítótereket épp felújították, és a sírhegyet körülvevő várfalra sem sikerült kisétálni. Utolsó állomásként a Chang Mauzóleumot kerestük fel, amely az első pekingi Ming császár sírjaként egyben a legnagyobb is, eredetileg a Szent Út is oda vezet. Itt az előtérre néző pavilon állt felújítás alatt és sajnos a sárkányos táblatornyot sem tudtuk megnézni, de szerencsére az igazán érdemi épületeket mindenhol meg tudtuk nézni. A nap végén pedig a városba visszaérkezve Liboval kiegészülve ünnepeltük meg Hunor születésnapját egy étteremben.

Az utolsó tizenkettedik napon az időjárás kisebb esőkkel nehezítette a turázást, ami miatt néha fedett helyekre kellett húzodnunk, amíg elállt a kis eső. Elsőként a Jingshan dombra mentünk fel, és néztünk körbe Peking óvárosa felett, amely most eléggé ködbe borkolozott a láthatáron. Viszont rengeteg szép virágot is volt épp szerencsénk látni a helyszínen az időzítésnek köszönhetően. Egy ebéd után utána átmentünk a szomszédos Beihai Parkba, ahol végignéztük a központi szigetet, felsétálva a nagy fehér pagodához és onnan körültekintve a környéken. A tavat ezuttal nem gyalogszerrel kerültük körbe a tóparti ösvényen, hanem áthajóztunk rajta. Így érkeztünk meg az északi parton található császárkori épületekhez, és néztük meg a buddhista istenségek szobrainak helyet adó pavilonokat és a kilenc-sárkány falat. De pár helyszín, talán az esők miatt, éppen nem volt látogatható, mégha nem is az igazán fontosak közül. A parkok után még az óvárosban nézelődtünk pár szuvenírboltban, majd befejeztük az utazást.

Ma, a tizenharmadik nap reggelén nem maradt más hátra, mint kikísérni Hunort és párját a repülőtérre. Az út itt ér véget, egyelőre legalábbis egészen biztosan. Bár még nagyon sok mindent érdemes lehetett volna megnézni a városban, de ami igazán különleges és jelentős látnivaló Pekingben, azt hitem szerint körbejártuk, az rendelkezésre álló időhöz mérten. Talán egy nap még visszatérünk és akkor talán nem állunk meg csupán Pekingben, hiszen Kína egy hatalmas ország, rengeteg hatalmas látnivalóval, amit érdemes lesz felkeresni!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tillaeschina.blog.hu/api/trackback/id/tr235291450

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása