Fél évvel a kínai nagy utazás után bizonyossá vált, hogy egy még hosszabb útra indulók vissza Kínába. Augusztus 29-én felszálltam a repülőgépre és Qataron keresztül egy nappal később megérkeztem Pekingbe. Sok minden ugyanolyan, hiszen ismét ugyanabban a városban, és ugyanazon egyetemen fogom eltölteni az időmet. Most tanulmányi ösztöndíjjal jutottam ki a Peking Egyetemre. Tavaly a tanulmányisok javasolták, hogy pályázzak meg kínai nyelvi tanulmányi ösztöndíjat, ha az egyetemen akarok nyelvórákra járni. Most így tettem, és remélhetőleg egy hét múlva már elkezdődik a nyelvi képzés. Amikor hazajöttem februárban még nem sokban fogadtam volna magammal, hogy fél év múlva ismét ugyanoda térek vissza. A jövőre nehéz felkészülni azt hiszem, de bízom benne, hogy hasznos és jó időszak elé nézek.
Túl a magyar láthatáron, ezen a távoli helyen, ahol 6 órával van kevesebb, mint otthon. A szmog és a meleg is változatlanul a város sajátossága maradt, így a nyár és az ősz fordulóján. Mondjuk a qatari meleghez képest ez semmi, ahol éjjeli 1-kor is 40 fokkal izzik a levegő, és csak a klímaberendezésnek köszönhető, hogy élhető a repülőtér. Inkább nem gondolok bele, mennyire barátságos hely lehet a sivatag nappal. Megérkezve még a szobám és az asztalom is ugyanaz, mint tavaly volt, beleértve a szingapúri szobatársamat. Bár ezek az egybeesések nem a véletlennek, hanem az előzetes ügyintézésnek köszönhetők. Így már lesz valamennyi állandóság a változások mellett, amelyek bizonyosan jellemezni fogják az elkövetkező majdnem egy évet itt Pekingben.
Szombaton a regisztrációra is sor került, miután pénteken hasztalan próbálkoztunk ezzel másik itt tanuló magyar diáktársammal: Tamással. Maradt a kora reggeli kelés és érkezés 8-ra a campus átellenes oldalára. A tavalyi rutinhoz hasonlított minden. De most nem kötöttek bele az egészségügyi papírjaim egyikébe se, és ezzel egy fél napos kórházi kitérőt úsztam meg. Hanem fizethettem közel 2000 Ft-ot, hogy nyomtassanak egy kék kínai orvosi papírt a tartózkodási engedély kérelméhez a nálam lévő fehérek helyett. Mivel idén a nemzetközi Konficiusz Intézettől kapom az ösztöndíjat, így be kellett fizetnem egy kisebb vagyont egészségbiztosításra, amit majd visszakapok a tanulmányi ügyintézőtől. Viszont új bankkártyát már nem kellett csinálni, használhatom a tavalyit. Egy halom papírmunkát már letudtam, de a jövő héten még bőven ki fog jutni az adminisztrációs programokból.
Elkezdtem a magammal hozott ajándékok kiosztását is, de még csak az elején járok ennek a folyamatnak. A szobatársam és egy itteni jóbarátom már kapott Budapest látképes bögréket, de azt hiszem sok ismerős még csak ezután fog megérkezni. Bízom benne másfél héten belül mindenkivel sikerül találkoznom és felvenni a kapcsolatot, meg aztán közös programokat szervezni. Várnak az új és más távlatok a horizonton innen.
