Még tart a kellemes idő, és még a szmog sem tért vissza Pekingbe. Most a nyárias időben lesz szerintem érdemes a természetbe kirándulni. Ezen a héten még tanítás sincsen az egyetemen, mivel az órák majd csak jövő héten kezdődnek el. Ügyintéznivalók azért akadnak, és a kínai nyelvi szintfelmérő vizsga éppen ma volt esedékes. Remélem megfelelő csoportba kerülök az eredményem alapján, hogy aztán a leghatékonyabban tudjak kínaiul tanulni az elkövetkező félévben.
Ma egy jóbarátommal látogattam el Peking egyik természeti látványosságának számító helyére: a Lila Bambuszkertbe. Azt azonban nem tudtam megfejteni, hogy miért lila, hiszen egyetlen lila bambusszal sem találkoztam. Viszont ez egy olyan hely, amit ilyenkor érdemes felkeresni igazán. Éppen virágoztak a tavi lótuszok és a bambuszok is szépen zöldeltek szerte a hatalmas parkban. Bár kétségtelen, hogy ősszel is még szép lesz ez a hely, és a megannyi fa majd sokféle színben lesz látható, de az igazán burjánzó zöld természettel most lehetett találkozni. Egészen hatalmas bambuszokat is találhatunk itt, és egy jó kínai parkhoz híven helyenként zene csendül fel a bambuszligetek közül. A zene helyenként egészen kellemes klasszikus kínai dallamokat jelent, máskor a zajtól megkülönböztethetetlen pekingi opera hangjait.
A hely az Állatkert szomszédságában található, és hasonlóan nagy területet foglal magában. Több nagyobb tó is található a helyen, amelyek két kisebb szigetet fognak közre. Mindenfelé virágok és persze bambuszok ékesítik a parkot. A belépés ingyenes és ellentétben sok másik jellegzetes turista célponttal itt hatalmas tömeg sem fogadott minket. Pedig ezt a helyet is a nevezetes látnivalók listájáról néztem ki, ahova tavaly nem jutottam el. Még lehet majd visszajövünk erre pihenni a természetben, mert tényleg nagyon kellemes hely a sok vízfelülettel és növényzettel, amiknek hála a levegő is egészen jó. Ha van rá pénzünk akkor csónakázni is lehet a tavakon, bár ezt ott jártunkkor elég kevesen tették meg. Megjegyzem elég drága is lenne.
A park határán túl persze látszódik, hogy ez a hely Peking központja felé található, hiszen toronyházak magasodnak mindenfelé a láthatáron, sőt még a Médiatornyot is megpillanthatjuk a fák felett, hiszen az sem található innen túl messzire. A sétányok mellett a klasszikus kínai pavilonokkal is találkozhatunk, és az ismertető alapján van amelyik már századok óta áll. Ezt ránézésre igazából nem lehet eldönteni, melyik mikor épült. A keleti oldalon pár kis tavacskában még horgászó kínaiakra is figyelmesek lettünk. Bár kétlem, hogy nagy kapás elé néznének. Szerintem vagy már minden halat kifogtak, vagy az okos túlélők eszén ma sem fognak túljárni. A nagyobb tavakban egyébként halakat is láttunk, de ott nem horgásztak.
Mivel inkább a körülnézésen volt a hangsúly, így alig több mint két órát voltunk a parkban, de szerintem egy fél vagy egész napos lazításnak is megfelelő a hely. Talán majd később erre is sor kerül. Este az eső is visszatért, így jó levegőre számítok a következő pár napban is, és hétvégén esetleg ismét sikerül valahova ellátogatni.
